Tegnap pedig annyira hihetetlenül gigamega klassz napot töltöttem G-vel (legjobb barátom), hogy húúú. Délután 4 körül találkoztunk edzése után, aztán elmentünk hozzájuk, hogy összeszedjük a mára szükséges cuccait, vettünk pár sört, és iszkoltunk fel hozzám. Anyu már itthon volt, kiültünk így beszélgetni vele picit a konyhába (amíg én vacsit csináltam), és meglepően láttam, hogy G és anyu nagyon jól kijönnek egymással. Volt már nálunk a srác jópárszor, de még soha nem beszélgettünk, és hülyültünk ennyit. Ennek persze örülök, mert anyu is egyre jobban bírja a búráját. :D Na mindegy. Tehát kajáltunk, aztán bevonultunk a szobámba Szex és New Yorkot nézni. Elkezdtük, felbontottuk a söröcskéket, de tudtuk, hogy nem bírjuk sokáig bolondozás nélkül. Elhatároztuk egy idő után, hogy lemegyünk elszívni egy cigit, de anyu már aludt, így extrahalkan kellett kiosonnunk, és próbálkoztunk nyitni a bejárati ajtót, több kevesebb sikerrel. Merthogy elsőre nekem nem sikerült kinyitni, majd G, a kis erőszakos nekiesett, a középső zár feje pedig a kezében maradt. Tehát.. Nem mentünk sehová. De legalább félórás röhögőgörcstől fetrengtünk a földön. Aztán folytatni terveztük a filmet, de jobb jutott eszünkbe.. Fülest be, zenét maxra és táncoljunk. Hát.. táncoltunk. Nem is kicsit! Mikor már teljesen folyt rólunk a víz, és kitikkadtunk, visszafeküdtünk az ágyba, és befejeztük a filmet. Mindketten kellőképpen kifáradtunk, tehát ezek után már az alvás igazán nem okozott komolyabb problémát. :D Reggel el lettem kísérve a sulimhoz, mivel G-nek nem volt első órája. Körülbelül 3 órát sikerült aludnunk, olyanok voltunk mint két élőhalott.. De megérte, eszméletlenül jó este volt. Rég éreztem ennyire jól magam baráttal, és nagyon érzem még G közelségének szükségét. :) Amivel valószínűleg nem lesz probléma, mivel ahogy 14-én véget ér az évzáró, mi már tűzünk is ki a Balcsira egy-két hétre szülők nélkül, majd miután hazajöttünk, július végén megyünk is ki Németországba.. Szintén ketten, mivel a nővére kint él, és őt látogatjuk meg, így még a szállást sem kell fizetni, max a kaját. Tehát ha ezek így összejönnek, azt hiszem, elég jó nyárnak nézünk elébe.. :)

Sok mindent most sajnos nem tudok írni, mivel rengeteg a tanulnivalóm, de nagyjából felvázolom a helyzetet; szeptemberhez egy hónapra megismerkedtem egy norvég fiúval Spanyolországban, 7 hónapon keresztül szinte minden egyes nap beszéltünk, skypeoltunk, május 11-én pedig lehetőségem adódott kimenni hozzá. Most pedig annyira szerelmes vagyok, hogy azt kifejezni sem lehet. :) Legközelebb (remélhetőleg, ha minden jól alakul) szeptemberben találkozunk, Berlinben. Majd egy hónappal később jön Budapestre, másfél hétre. :)) Életemben először fordul elő, hogy azt kívánom, bárcsak átugorhatnám a nyáriszünetet...