Az utóbbi pár napban teljesen belemélyültem a Szex és New York bambulásába - az egy dolog, hogy szerintem Samantha karaktere egyszerűen zseniális, emellett Carrie-nek szinte pontosan ugyanolyan életet adtak a sorozatban, filmekben, amilyet én is élni szeretnék. Persze, gondolom még rajtam kívül szinte minden lány.. De mióta varrni kezdtem, és folyamatosan a francia és angol Vogue-okat bújom, egyszerűen elképzelhetetlennek tartom, hogy ne a divattal foglalkozzak majd. Írni pedig imádok, és elképzelni nem tudom, milyen boldog életet élnék, már ha csak azt is tudnám munkámként végezni, amit ennyire nagy élvezettel csinálok. A másik pedig a szerelem.. Roppant szerencsésnek mondhatom magam, hogy (bár még pár napig 2000km-re tőlem) van egy hihetetlenül imádni való barátom, akivel megoszthatok mindent, átsegít a nehéz időszakokon, mindenben támogat, bármikor és másodperc alatt képes varázslatosan boldoggá tenni, és elég ha csak hallom a hangját, máris mosolyra húzódik a szám. Mostmár látom, mennyire nagy igazság, hogy ha találsz egy olyan embert az életedben, akit legjobb barátodként és szerelmedként is képes vagy szeretni - őt ne engedd el. Itt tartok most én. De persze ki tudja, mit hoz még a jövő, most fogom még csak betölteni a tizennyolcat... Egyébként ez az oka annak, hogy nagyon sokan ellenzik, hogy Norvégiába költözzek. Biztos vagyok benne, hogy nehéz lesz, nem fog minden az ölembe hullani, és nem lesz kire támaszkodnom (szülőkre gondolok)... De azt tudom, hogy akarom ezt az egészet, mindennél jobban.

Ahogy a baloldali legfelő modulban is említettem, február 7-én költözöm Norvégiába. Négy nap múlva. Csodával határos módon még nem érzem, hogy izgulnék és pörögne bennem az adrenalin, de ez mindig így van nálam az utazások előtt. Csak akkor leszek totál ideges, amikor már leszállt a gép, és várok a csomagomra. Na igen.. Csakhogy abba végképp nem tudok még belegondolni, hogy most nem egy-két hétre megyek. Minimum három hónapra... Majd hazajövök és (mivel magántanulói státuszban vagyok - egyelőre) le kell vizsgáznom mindenféle éves anyagból. Csodásmesés. Egyébként meg jópáran bekaphatják. Annyi embertől hallom vissza, hogy szerintük mennyire ostoba vagyok amiért kiköltözöm.. Az összes azt hiszi, hogy otthagytam a sulit és nem is fogok leérettségizni. Ha ilyen terveim lennének tényleg elég dilinyós lennék. De azt hiszem, ameddig azért megyek ki, hogy dolgozzak, és augusztusban felvegyenek egy elég jó kinti tánciskolába - addig be lehet fogni. Annyira felbosszant, holott tudom, hogy abszolút nem kéne vele foglalkoznom. A másik kedvencem meg az, hogy "miért nem vársz amíg itthon leteszed az érettségit" - ez egészen egyszerű. Mert nem akarok. Nem érzem jól magam itthon, és ezt valahogy nagyon kevés ember bírja felfogni. Itt nincs ami motiváljon, és nem unalmasan akarom élni az életem, hanem azt akarom, hogy igenis legyen néha nehéz, kelljen küzdeni, és utána ha elértem amit szeretnék legyek mindennél boldogabb. Mert most nem vagyok.. 

Az egyetlen dolog, ami igazán boldoggá tesz, az a barátom. Még így is, hogy kétezer kilométerre vagyunk egymástól, és ez az egy hónap ami most 6-án telik le, ez az eddigi legrövidebb időtartam, amit egyhuzamban várnunk kellett, hogy végre újra találkozhassunk. Nem is tudom elképzelni, milyen lesz jövőre ilyenkor.. Szilveszter után ugyanis military-s tervei vannak, ami azt jelenti, hogy egy évre felszívódik, hogy csak az Oslo-i kastély előtt mozdulatlanul állva láthatom néha-néha. 

Tegnap előtt éjjel fellökött egy német dog. Mármint. Nem csak úgy random az utcán sétálva.. Egyik barátomnál éjszakáztam, és hát ittunk egy keveset. 2 körül aztán kimentünk a kertbe, hozzáteszem, már igen jókedvűen, a kutyának meg, mondanom sem kell, tetszett a nagy hepaj. Úgy gondolta beszáll, amivel amúgy semmi baj nem lett volna, ha én egyszer nem fordítok neki két másodpercre hátat, és így fel nem lök. De sajnálatos módon ez történt.. Most pedig itt ülök a gép előtt gipszelt lábbal. Ja, nem! Mert tegnap este le kellett szedni, annyira hihetetlenül ügyescukorpofák voltak az orvosok. Örülök, hogy nem kellett amputálni a lábam, amilyen hideg volt még a gipszben.. :D Tehát ja, most úgy nagyjából ez van. Nemsokára jön látogatni S, a srác akinél az incidens történt, főzőcskézünk, Így jártam anyátokkalt nézünk, meg hasonló cukiságok. Tehát a mai helyzetjelentés kipipálva, estére meg kitaláltam egy kis extrázást a lapra. Később jövök 

Nem hiszem, hogy sokáig működőképes lenne ez a távkapcsolat-dolog. Már, ha ez egyáltalán az. Úgy érzem, jobb, ha most nem ezzel foglalkozom, mert ha happy end kell, hogy legyen a vége, akkor ígyis-úgyis az lesz valamikor. Addig pedig csak sodródom az árral, és számolom visszafelé a napokat. Már csak 12! Szigliget, Frankfurt.. JÖVÜNK.

Tegnap pedig annyira hihetetlenül gigamega klassz napot töltöttem G-vel (legjobb barátom), hogy húúú. Délután 4 körül találkoztunk edzése után, aztán elmentünk hozzájuk, hogy összeszedjük a mára szükséges cuccait, vettünk pár sört, és iszkoltunk fel hozzám. Anyu már itthon volt, kiültünk így beszélgetni vele picit a konyhába (amíg én vacsit csináltam), és meglepően láttam, hogy G és anyu nagyon jól kijönnek egymással. Volt már nálunk a srác jópárszor, de még soha nem beszélgettünk, és hülyültünk ennyit. Ennek persze örülök, mert anyu is egyre jobban bírja a búráját. :D Na mindegy. Tehát kajáltunk, aztán bevonultunk a szobámba Szex és New Yorkot nézni. Elkezdtük, felbontottuk a söröcskéket, de tudtuk, hogy nem bírjuk sokáig bolondozás nélkül. Elhatároztuk egy idő után, hogy lemegyünk elszívni egy cigit, de anyu már aludt, így extrahalkan kellett kiosonnunk, és próbálkoztunk nyitni a bejárati ajtót, több kevesebb sikerrel. Merthogy elsőre nekem nem sikerült kinyitni, majd G, a kis erőszakos nekiesett, a középső zár feje pedig a kezében maradt. Tehát.. Nem mentünk sehová. De legalább félórás röhögőgörcstől fetrengtünk a földön. Aztán folytatni terveztük a filmet, de jobb jutott eszünkbe.. Fülest be, zenét maxra és táncoljunk. Hát.. táncoltunk. Nem is kicsit! Mikor már teljesen folyt rólunk a víz, és kitikkadtunk, visszafeküdtünk az ágyba, és befejeztük a filmet. Mindketten kellőképpen kifáradtunk, tehát ezek után már az alvás igazán nem okozott komolyabb problémát. :D Reggel el lettem kísérve a sulimhoz, mivel G-nek nem volt első órája. Körülbelül 3 órát sikerült aludnunk, olyanok voltunk mint két élőhalott.. De megérte, eszméletlenül jó este volt. Rég éreztem ennyire jól magam baráttal, és nagyon érzem még G közelségének szükségét. :) Amivel valószínűleg nem lesz probléma, mivel ahogy 14-én véget ér az évzáró, mi már tűzünk is ki a Balcsira egy-két hétre szülők nélkül, majd miután hazajöttünk, július végén megyünk is ki Németországba.. Szintén ketten, mivel a nővére kint él, és őt látogatjuk meg, így még a szállást sem kell fizetni, max a kaját. Tehát ha ezek így összejönnek, azt hiszem, elég jó nyárnak nézünk elébe.. :)

Sok mindent most sajnos nem tudok írni, mivel rengeteg a tanulnivalóm, de nagyjából felvázolom a helyzetet; szeptemberhez egy hónapra megismerkedtem egy norvég fiúval Spanyolországban, 7 hónapon keresztül szinte minden egyes nap beszéltünk, skypeoltunk, május 11-én pedig lehetőségem adódott kimenni hozzá. Most pedig annyira szerelmes vagyok, hogy azt kifejezni sem lehet. :) Legközelebb (remélhetőleg, ha minden jól alakul) szeptemberben találkozunk, Berlinben. Majd egy hónappal később jön Budapestre, másfél hétre. :)) Életemben először fordul elő, hogy azt kívánom, bárcsak átugorhatnám a nyáriszünetet...

WeHeartNews
(a lap ha még emlékeztek, klaué volt, és most átadta, hogy vigyem tovább. este címcsere)

Hogy miket is kell beszerezned idén ősszel feltétlenül? Most összeszedtem neked!

Ez év őszén is divatosak a barnás, krémes színek, feketével kombinálva. Azonban most igyekezz picit merészebb darabokhoz nyúlni! Mikor nekifogtam egy úgy szettnek a Polyvore-on, és megláttam ezt a bőrszerű csőnadrágot, egyből hozzátudtam képzelni a következő darabokat.  Annyira megragadott, hogy tudtam: ebből rossz sehogy nem sülhet ki. Őszintén szólva, én odavagyok ezekért a darabokért. Az egyszerű kabátka picit visszavesz a vadságból, amit a nadrág éreztet, ugyanígy a táska. Ugyanakkor, a karkötők, és a cipő szintén a vadabb oldalt tükrözi. Így tökéletes az összhang. A körömlakk persze csak ráadás, de az biztos, hogy eközül a négy szín közül bármelyiket választhatod - nem fogsz mellényúlni! :)

Hát megpróbáltam. A minőségért ne haragudjatok, illetve a ronda fejemért se, dehát ez még egy elég komolytalan kis videotutorialra sikeredett. Remélem azért picit kivehető. xD Ja, és este csinálok egyet normális kamerával. Vélemények? :/ Próbálkozzak egyáltalán tovább? :'DD

Annyira sokszor gondolkoztam már el azon, hogy belekezdek egy hasonló video-divatblogos történetbe, mivel ugyebár imádok sminkelni, mindenféle stílusú frizurát kreálni, illetve öltözködni. Az egyetlen egy probléma ezzel az, hogy elképesztően szégyellős vagyok, szerintem megszólalni sem mernék a kamera előtt. Ezért kérném most a segítségeteket. Mennyire érdekelne titeket esetlegesen egy ilyen projekt? Természetesen magyarban. :) Ugyanilyen tutorialokkal, divattippekkel, ajánlókkal. Kérlek, írjátok meg a véleményeiteket! :) Rettentően sokat segítene.